Balázs Géza - Pálinka, a hungarikum

Balázs Géza 2004-ben megjelent könyve sajnos már nem kapható könyvesboltokban, de még túl fiatal ahhoz, hogy az antikváriumok polcain megjelenhetett volna, legalábbis én találtam sehol. Google segítségével a szorgalmas kereső szerencsére legalább elektronikus formában azért hozzá tud jutni.

 Balázs Géza könyve (ha jól tudom harmadik a sorban) nem pálinkafőzési szakkönyv. A pálinka történetéről és a pálinkaivás kultúrájáról szól az írás, tartalmas és szórakoztató stílusban. Remek kiegészítő ha az embert érdekli, mit is fog majd lepárolni és meginni nemsokára.

Mindig és érdekelt de valahogy lusta voltam voltam utánna nézni miben is különböznek az egyes égetett szeszek, miből készül a vodka vagy a krampampuli. A könyvben 5 oldalon ez mind szépen le vagyon írva és bár még mindig nem jegyeztem meg, már tudom legalább hol olvassak megint utánna (hogy ne mindig a wikipediat nyúzzam)

Mindenképp megpróbálom beszerezni a szerző korábbi két könyvét is (A magyar pálinka; Pálinka a közös nyelvünk), mert egyrészt remek szórakoztató olvasmány a Pálinka, a hungarikum, másrészt töménytelen puskaport ad beszélgetésekhez, hisz lassan a pálinka is felnövi magát a focihoz: Mindenki ért majd hozzá :)

 Békési Zoltán - Csarnai Erzsébet: Házi pálinkafőzés

  Valószínűleg a Mezőgazda kiadónál is érezték, hogy közel öt éves könyvük a Pálinkafőzés már nem éppen mai gyerek és nem felel meg a kor kihívásainak, hogy egy elcsépelt frázissal éljek, ezért 2010 végén kiadtak egy új kötetet. Szerintem nagyon az év vége felé jelenhetett meg, mert mikor novemberben néztem vagy vak voltam vagy tényleg nem volt még fent a honlapjukon, de szerencsére a books.hu-nak köszönhetően jutányos 2175 Ft-os áron még épp befért a karácsonyfa alá.

 Sajnos amíg a könyvesboltok polcairól el nem fogy még jópáran meg fogják venni a régi könyvet, mint ahogy az Fecó barátom is tette, teljesen feleslegesen.

A Házi pálinkafőzés kemény fedeles ámde fekete fehér nyomású könyv, így külcsínre elmarad osztrák származású vetélytársától, cserébe nem hagy rajta maradandó nyomot a forgatás és a lapok és hűek maradnak kötésükhöz.

A belbecsre már egy szó panaszom sem lehet. A könyv itthon és most íródott ezért a Magyarországon honos és termő gyümölcsöket találjuk meg benne élvezetes részletességgel leírva és kielemezve. A pálinkafőzőről szóló részen érezhető, hogy a szerzők vették a fáradtságot és körülnéztek a piacon, mi is kapható mostanság. Az illusztrációként szereplő képek a destillatio.de oldaláról származnak ami külön öröm, hisz a rengeteg pálinkafőzőt áruló weboldal nagy része mind az ő terméküket forgalmazza. Csak pár olyan oldalt találni ami idehaza gyártott üstöket árul.

Itt sincs hiba a terjedelemben, a 156 oldalba belefért a gyümölcsszedéstől a pálinkáspoharak formájáig sok minden és még olyan hasznos információkat is megtalál az olvasó mind a várható pálinkakihozatal gyümölcsfajtánkét. Ráadásul végig a laikus számára is érthető konyhanyelven.

Ha valaki csak egy könyvet akar venni a pálinkafőzésről, mindenképp ezt ajánlom!

Csak a jegyzőkönyv kedvéért:

Legmagasabb hőmérséklet 2010-ben: 36°C
Legalacsonyabb hőmérséklet 2010-ben: -14°C
Csapadék 2010-ben: 700 mm

 Még 2008-ban vettem egy egyszerű időjárás állomást (TFA Nexus, de kismillió néven kapható) ami szépen megjegyzi a mért adatokat és USB-n keresztül le is lehet tölteni gépre őket. Azért nem veszett ki a geek teljesen belőlem. Mér ez minden ami szem szájnak ingere! Külső belső hőmérséklet és páratartalom, csapadék, szél irány és erősség... és ennyi.

Namost ebből a csapadékmérő remekül működik, nyáron. Sajnos az átfolyó vízmennyiséget méri ezért a csapadéknak folyni kell, amit a hó az istennek se tesz meg, ezért ilyenkor télen aranyos kis hósipka kerül a műszerre és olvadáskor egyben lesz regisztrálva amit a szél közben el nem fújt.

A szélmérő is egy aranyos darab, fönt ül a kilátó tetején és minden vendégnek magyarázhatom, hogy mi is az, de ez a legkisebb gond vele. Sajna eddig 30 km/h-nál nagyobb széllökéseket nem regisztrált pedig biztos vagyok benne, hogy volt ott ennél csúnyább világ is. Ha máskor nem hát akkor amikor szegény öreg ringlónak az egyik törzsét konkrétan lecsavarta a szél a tövéről. Öreg is korhadt is volt szegény, de 30 km/h erre nem lett volna elég.

Egy szó mint száz, tudományos igényeket messze nem elégít ki az időjárás állomás, de játéknak pont megfelel!

Joseph Pischl: Párlatok készítése

   Anyagminőségben egyértelműen a legszebb a pálinka főzésről magyarul jelenleg kapható 3 könyv közül. 186 oldal fényes papírra nyomott színes képekkel illusztrált irományról van szó. Sajnos a minőség a könyvkötésnél már úgy látszik elfogyott a raktárról, mert már az első végigolvasás után elkezdték a lapok a felszabadító aknamunkát, 2-3 után pedig egész fejezetek szakadtak ki az anyaországkönyv testéből. Kár érte.

Sógoréknál mindig is szabad volt odahaza pálinkát (Schnapsot) főzni és ez érződik is a könyvön. Hiába Prof. Dipl. Ing. a szerző (szomszédunknál erősebb a rangkórság mint idehaza), maga a könyv két lábbal áll a földön és pontosan arról szól amiről én szerettem volna olvasni: Mit tegyen Gipsz Jakab ha pálinkát akar főzni a kertben?

A könyv lépésről lépésre szépen végigvezeti az olvasót a gyümölcs leszedésétől a pálinka elfogyasztásáig, érthetően, szépen gyakorlati tanácsokkal ahogy azt kell. Itt nincs szó számítógép vezérelte ellenőrző rendszerekről ellenben kapunk tippet arra, hogyan is válasszuk el az előpárlatot a középpárlattól egyszerűen kis poharakkal. Egyetlen negatívuma van a könyvnek az én szememben, mégpedig hogy szolgalelkűen lett fordítva osztrákból.

Hogy decis pohár helyett 1/8 l-esről (acht'l) van szó, hát üsse kő. A tárnicsról vagy a császárgyökérről szóló részek elolvasásától sem lett semmi bajom, bár kizártnak tartom, hogy az én környékemen valaha is találnék annyi tárnics gyökeret, hogy érdemes legyen nekiállni lepárolni. De hogy a könyv végén miért kellett 30 oldalt rászánni az osztrák jogszabályok részletes leírásának lefordítására azt valószínűleg csak akkor fogom megérteni, ha már eleget kóstolgattam a magam főzte Geistet :)

Az Agroinform kiadásában megjelent könyv mindenképp megéri 3000 Ft körüli árat.

Kihasználtuk a remek időt és átraktuk a farakást. Úgy 6-7 méterrel arréb. Lehet fölöslegesnek tűnik, de ilyen kis változás is sokat jelent a kert összképe is kinézete szempontjából. Most nem a birtok közepén van, hanem szépen lezárja az első kertet. Kb 5 éve raktam át majdnem onnan ahova most visszapakoltuk. Nem baj, a fizikai munka jól esik  és két délután kényelmesen megvoltunk. Már csak el kell égetni a maradékot.

Remélem járulékos hozadékként a nyest ami eddig benne lakott is elköltözik valahova messzire. Okos egy dög azt meg kell hagyni! A csapdákat éles szemmel kerülte el, akármivel is akartuk megfogni. Sőt úgy tűnik úri családból származik, mert a fű már derogál a nagyságos úr nagydolgához és rendszeresen a faház teraszára szarik. Gondolom a járólap jól felmelegszik és kényelmesebb mint a fagyott föld. Vagy csak simán tetszik neki a minta.

Békési Zoltán, Pándi Ferenc: Pálinkafőzés

  A Mezőgazda kiadó gondozásában 2005-ben megjelent könyv még bőven a 2010-es új pálinka törvény előtt íródott és ez sajnos látszik is rajta. A jelenleg magyarul kapható három könyv közül ez a legkevésbé használható, feltéve persze, ha az ember nem egyszerre nagyüzemi pálinkafőzésbe akar kezdeni és akad pár milliója a ciha párnában. Aki viszont tényleg ilyen komolyan gondolja művelni a szakmát az erősen kétlem, hogy egy könyvből szeretné megtudni a mit és hogyant.

 Pedig nem indul rosszul. Az első fejezet, az elméleti alapozás a már említett 3 könyv közül itt a legalaposabb. Sokkal inkább emlékeztet az egyetemi tankönyveimre mint a "for Dummies" sorozat tagjaira. Szépen leírja mi és miért történik míg a gyümölcsből cefre, a cefréből pedig finom pálinka lesz. Az ember megtudja miért is melegszik a cefrés hordó (az erjedés során energia szabadul fel) vagy hogy miért kell légmentesen lezárva tartani azt (dögöljenek csak azok a kis mocsok ecetsavat kakiló mikroorganizmusok. Mindezt olvasható, érthető formában.

Sajnos innen a könyv számomra megindul a lejtőn lefelé. Gyanítom más kapta kézbe a pennát, mert nem csak hogy csak a nagyüzemi lepárlásról van szó, de már szinte elitista arrogancia jelenik meg az írásban. Egy szóval nem mondom, hogy nem igaz ami a könyvben olvasható, de egyértelműen nem annak szól aki a maga szórakoztatására szeretne pálinkát főzni és akinek a finom folyékony végeredmény csak hab a tortán, de nem gazdasági létkérdés.

A "kisüsti" főzésről szóló rész tükrözi legszebben, hogy miért is nem a hozzám hasonlóknak szól a könyv:

A vörösréz sisak mérete és alakja, valamint a legalább 6-8 m hosszú, 80-100 mm átmérőjű, 20-30°-os szögben az üst irányba lejtő páracsövek mint léghűtéses deflegmátorok szintén igen fontos részei a kisüsti pálinkafőzdének.

Nos, nem. Nem tudom mekkora lesz a pálinkafőzőm, de hogy 6 méter hosszú csövet nem tudok sehova se tenni az biztos! Aztán jön a palackozás, raktározás, kereskedelmi forgalmazás, a minőségirányítási rendszerek és a jogi és jövedéki szabályozás leírása. Ez utóbbi kettő önmagában 50 oldal és természetesen már nem aktuális. Utolsó fejezetként még egy vállalkozási ismeretek című fejezetet is kapunk ajándékba.

Összefoglalva biztos jó könyv ez, de nem annak aki az új pálinka törvény miatt végre maga is ki szeretné próbálni otthon, kicsiben, hogy tud-e valami finomat alkotni. Az első 30 oldal tényleg tetszett, de csak ezért a 3900 Ft borsos ár. Nem javaslom senkinek a megvételét.

Az elmúlt öt évben mindig épült valami a kertben. Hol a gyerekeknek játszóház, hol egy teljes méhes, mindig volt valami ami hiányzott és mindenképpen pótolni kellett. Néha a kerítésen belül maradtunk, néha azt is ki kellett tolni. Van hely, hisz a kerítésen túli akácos is ide tartozik. Lassan elértük azt a méretet, amit már épp elég kezelni. Csak a fű gondozása elvesz már egy napot és annyira nem vagyok elengedve szabadidővel. Meg aztán a fő indok is beütött: Anyám kijelentette, hogy már igazán abbahagyhatnánk az építkezést, mert tele lesz a kert.

A karbantartásra is kell gondolni ugye (idén újra kell lakkozni a faházat), de azért marad még szabadidőnk apámmal elég, azzal meg kezdeni kell valamit, különben unatkozna az öreg. Az meg aztán végleg senkinek nem jó :) Ami időn kívül még minden éven maradt a kertben az meg a gyümölcs. Nem hullott vagy rohadt gyümölcsre kell gondolni. Finom érett ámde leszedetlen gyümölcs, mert a spájz már tele kompóttal a fagyasztó meg zacskózott cuccokkal, akkor meg minek fáradjak leszedni. Sajnálja az ember a fán maradt gyümölcsöt, de ha nincs mit kezdeni vele, akkor ottmarad.

No ez lesz jövőre máshogy! Mert a gyümölcs legkompaktabb tárolási módja bizony a pálinkásüveg és most már itthon is szabad odahaza boszorkánykohásat játszani. Igaz se Apám se én nem vagyunk iszákos fajta, úgyhogy nem tudom mi lesz majd a lefőzött pálinkával, de jár a kertben elég vendég, majd remélem azok pusztítják :)

Most télen az elméleti alapozásnak fekszem neki, olvasható lesz itt is pár könyvajánló. Be kell szerezni a felszerelést, az ezzel kapcsolatos gondolataimat és történéseket is igyekszem majd itt dokumentálni. Végül ha megérik a cseresznye neki lehet állni lefőzni az első (várhatóan kiöntendően szar) saját pálinkát! 

Ja, és 2011-ben már tényleg nem építünk semmit! :)

... avagy mi is lesz ez itt.

Kisvárosban születtem, most nagyvárosban élek. Hétközben az irodai patkányok életét élem: szövetnadrág, ing, megbeszélés, PowerPoint, a szokásos. Ha mozogni akarok, bérelt focipályán vezetem le a feszültséget vagy úgynevezett zöldterületre tekerek ki biciklizni. Ez az egyik életem.

A másik pedig egy kis falu szélén lévő birtokhoz kötődik. No jó, a birtok némileg eufemizmus, de azért a 6000 m² ad elég munkát. Itt dolgozgatunk apámmal ketten ha úgy engedi időm. Ő nyilván többet, én kevesebbet de ha kint vagyunk együtt igyekszem minél többet tanulni az Öregtől.

Ez a blog ennek a Cseresznyéskertnek a naplója, egyrészt magamnak emlékeztetőül, másrészt másoknak, hátha valaki tanulni tud az én hülyeségeimből.